Az ékszerek története

Az idő haladtával nemesfémből, leginkább aranyból készült ékszerek a nemesek kiváltságává vált, csak ők viselhették különböző formájukat. Ezek az ékszerek a társadalmi rangokat is jelezték, minél több és minél díszesebb ékszert viselt valaki, annál magasabb társadalmi rétegbe tartozott. Ha egy szegény embert rajtakaptak azon, hogy nemesfémből készült ékszereket viseltek, akkor komoly büntetésre számíthatott, akár halállal is lakolhatott.

Forrás: http://www.bbc.co.uk/history/ancient/british_prehistory/skara_brae_gallery_09.shtml

Később az arany mellett egyre gyakrabban használtak drágaköveket, ékköveket is az ékszerek díszítésére. Még ma is gyakran lehet hallani azt, hogy a kövek rezgései, energiái jó hatással vannak az ember egészségére, lelki állapotára, illetve gyógyító erejük is van. A 16. században fordulóponthoz érkezett az ékszerkészítés mestersége, ugyanis Amerika felfedezésével rengeteg új nyersanyag került a piacra. Egyedülálló szakmává nőtte ki magát, mesteremberek foglalkoztak a drágakövek csiszolásával és a nemesfémek megmunkálásával.

Motívumok

Az ókorban a különböző népek a saját hagyományaikhoz, hitükhöz kapcsolták az ékszereket. Az ókori Egyiptomban a legelterjedtebb motívum a skarabeusz volt, amelyet színezett üveggel díszítettek. Ezt az ékszert leginkább nyakláncok formájában hordták. Másképp szerencsehozó nyakláncnak is nevezhetjük, ugyanis a hiedelem szerint az, aki skarabeuszból készült nyakláncot visel, az egész élete során szerencsés lesz. Emellett még a növényi és az állatvilágból is gyakran merítettek ihletet, mint például a lótuszvirág, a kígyó vagy a keselyű ábrázolása.

Forrás: https://glencairnmuseum.org/newsletter/2020/3/6/sacred-adornment-jewelry-as-belief-in-ancient-egypt

A görögöknél leginkább gyümölcsök, levelek, indák és állatfejek ékesítették a gyűrűket, melltűket és fülbevalókat. Ezek az ékszerek nagy méretűek voltak, gyakran nehézkes volt a viselésük is. Ez leginkább a fülbevalókra volt jellemző, láncokon lógó monumentális műveket alkottak, amelyeket a fülcimpára akasztva képtelenség volt viselni, így egy fejkendőre erősítették őket. A férfiak ebben a korban nem is viselhettek ékszereket.

A görögökön és az egyiptomiakon kívül még az indiaiaknál és a perzsáknál is nagy szerephez jutott a szem, mint motívum. Az egyiptomi felfogás szerint a jobb szem a Napot, a bal szem pedig a Holdat szimbolizálja, de önmagában a szemet a bölcsesség jelének tulajdonították.

A kereszténység térhódításával a kereszt is gyakran használt motívummá vált.

Ezt követően a motívumok háttérbe szorultak, leginkább a gyémántot használták az ékszerek díszítésére.

A rokokó előszeretettel használta a kagylókat és a levélmintázatokat, ám az ezt követő időszaktól már új motívumok nem jelentek meg, a régiek modernizálásával próbálkoztak a mesteremberek. Az 1800-as években újra előtérbe került a növényi mintázatok használata.

Forrás: http://costume-jewelry-magazine.blogspot.com/2012/09/jewelry-history-in-18th-century-late.html

Az ékszerek és a nők

Az ékszereket alapvetően két nagy csoportba sorolhatjuk. Az első az elegáns, leginkább estélyeken, partikon viselt ékszerek, a második a hétköznapokban használtak. A nők szeretik az ékszereket, hiszen ki tudják velük emelni bizonyos testrészeiket, de egy nagyobb darabbal akár el is rejthetik azokat. Egy-egy csecsebecse trendi külsőt kölcsönözhet a viselőjének, de ugyanakkor sportos külsővel is meg tudja áldani viselőjét. Készülhet az ékszer ezüstből, drágakővel, gyöngyből, vagy akár a szokványostól eltérően ökogyantába rejtve, a viselőjének mindig örömet okoz. Nem számít, hogy önmagát lepi meg vele az ember, vagy éppen ajándékba kapja, a jól megválasztott ékszer tündökölővé teszi viselőjét.

A 2020-as trend egyre inkább arra vezet, hogy térjünk vissza a természet adta kincsekhez. Az Ammil Design ékszerei is szárított növényeket és egyéb természeti kincseket rejtenek, amit ökogyanta köntös őriz meg viselőjének.

Érdekesség az ékszerekről

Végül pedig hoztam nektek néhány érdekességet az ékszerekről, remélem tetszeni fog.

• az emberek hamarabb viseltek már ékszert (leginkább orrba fúrt karikákat, csontokat, de megjelentek már a nyakláncok és a felkarra illeszthető karkötők is), mint ruhát. Ez főleg a melegebb éghajlatokra volt jellemző, hiszen ott nem volt szükség a test eltakarására, így díszítették azt.

Forrás: https://www.newscientist.com/article/2113247-kangaroo-bone-nose-piercing-is-oldest-bone-jewellery-ever-found/

• a házastársi gyűrűt hagyományosan a bal kéz negyedik ujján hordjuk. Erre két elmélet is létezik, az egyik szerint a negyedik ujjban lévő véna egyenesen a szívhez szállítja a vért. Ez a feltételezés a későbbi vizsgálatok során sajnos megdöntésre került. A másik elmélet szerint ez az egyik legkevésbé használt ujjunk, vagyis a rajta viselt ékszer nem károsodik, kevésbé akad be bárhová, vagyis itt tudható a leginkább biztonságba.

Forrás: https://soulmateswedding.com/why-wedding-rings-on-left-hand/

• egy gyöngy kialakulása 3-4 évig is eltarthat. De nem csak időigényes folyamat, hanem nagyon ritka is a természetes gyöngy kialakulása, ugyanis minden tízezredik osztrigában alakul csak ki igazgyöngy. A gyöngy tulajdonképpen egy védekező mechanizmus során alakul ki az osztrigában, méghozzá akkor, ha valamilyen „piszok, idegen tárgy” kerül a belsejébe. Manapság már mesterséges úton is tenyésztenek gyöngyöt, méghozzá úgy, hogy ezt a piszkot direkt elhelyezik az osztrigában, hogy az az évek során gyönggyé alakítsa.

Forrás: http://www.thejewelleryeditor.com/jewellery/article/history-of-pearls-pearl-jewellery-rings-earrings-necklaces/

• a Magyar Királyság gazdag aranylelőhely volt a középkorban, amikor az európai arany készletének a felét Selmecbányán és Körmöcbányán termelték ki. Maga az arany szupernóva robbanás során keletkezett évmilliárdokkal korábban. Mesterségesen is elő lehet állítani, viszont annak költségei sokkal magasabbak (legalább 100-szorosa), mint az arany mai árfolyama. Nem véletlen, hogy ma már egyre nehezebb aranyat találni, ugyanis a 20. században a Föld aranykészletének kétharmadát már kitermelték.

Forrás: https://www.origo.hu/gazdasag/20190201-igy-valt-magyarorszag-aranynagyhatalomma-a-kozepkorban.html

• A gyémánt a legkeményebb ásvány, ami a természetben megtalálható. A második a zafír és a rubin, de ezek 140-szer puhábbak a gyémántnál. Emellett a gyémánt az egyetlen olyan drágakő, amely egyetlen kémiai elemből áll.

Forrás: https://nexter.org/top-5-biggest-diamonds-ever-found-in-the-history

Felhasznált anyagok: 

http://www.ekszer-ezust.hu/

https://happy-day.blog.hu/2015/06/30/az_ekszerek_tortenete_es_jelentosege

Nyitókép forrása: https://www.ancient-origins.net/artifacts-other-artifacts/norse-era-jewelry-revealing-intricate-cultural-history-vikings-0010046